2006. október 15., vasárnap
Isteni áldása, hogy most hagyott a rendszer belépni, körülbelül most kezdem harmadjára el írni ezt a bejegyzést, mert a technika ördöge mindig kifog rajtam! Valami vírus támadhatta meg a gépünket, mert újabban baromira belassult, nem kívánatos ablakok ugrálnak elő és hasonló furcsa dolgok történnek. Jövő héten jön a számítástechnikus, és próbál kihozni belőle valamit.
Pénteken megvolt a Metal Feszt... hú, őrült nagy buli volt! :))) Teljesen elememben voltam és jól éreztem magam, megtaláltam ott a magam kis társaságát, s otthonosan mozogtam abban a körben. Ilyenkor érzem a különbséget egy rock koncert élménye és egy "diszkó" után ahova általában barátnőm kedvéért megyek, mert megállapodtunk, hogy nem hagyjuk magára egymást, s ő kibírja a Depressziót, Roadot, hasonlókat, míg én elviselem /nagy nehezen/ a Pussy Cat Dolls-t és társait /habár már alapból a falra mászok tőlük, de egy barátért, csak elviselem már. ;):))
És hogy mekkora összekovácsoló ereje van a zenének! Van két évfolyamtársam, akikkel eddig nem voltam nagy kapcsolatban és kisült végülis pénteken, h. ők is jönnek, meg én is és attól a perctől kezdve rojtosra beszéltük a szánkat a különböző rock bandákról és számaikról! :))) Ez ilyenkor jó érzéssel tölt el, hogy mindig hoz az élet egy-egy új lehetőséget elénk...
A barátokhoz visszatérve, érdekes dolog a "viszontlátás kérdése" is azután, h. egy barátság megszakadt. Egyik régen kedves bnőmmel futottam össze az utcán, s annyira furcsa volt... Látszott rajta, h. nem Ő ez igazán, amit kifelé közvetít csak egy mosolygós álarc, s én csak álltam s nem értettem miért jó ez? Az igaz, h. néha mikor jön egy kamaszkori-depi hullám én is próbálok vidámnak tűnni, ha szomorú vagyok is, de általában amit érzek az látszódik rajtam is, hisz szerintem értelmetlen megjátszani magunkat, hisz akik szeretnek minket azok úgy szeretnek ahogy vagyunk, akik pedig ezt a hamis képet szeretik meg, akkor nem is minket szeretnek igazán. Úgyhogy nagyon sajnálom, h. ez a csajszi már most egy árnyékvilágban tengeti napjait, de remélem egyszer rájön hová vezetne a helyes út...
Mindenkinek hatalmas pozitív energie-hullám a hétre! Amint jó a netem megint, jövök! :))
18:18 |
dreamergirl