2006. november 19., vasárnap

 Picit magam alatt voltam a héten ezért nem jelentkeztem... de mostmár hellyel-közzel jobban vagyok. Tegnap este elmentünk punk-buliba barátnőkkel, előtte meg beszélgetős-estét tartottunk, úgyhogy picit könnyebb...
Az orvosnál nem sok jót hallottunk. Röntgent nem készítettünk, mert a sugár terhelné a szervezetem, de felajánlotta, hogy ha szeretném megnézzük. Mondtam neki, hogy nem szükséges, majd februárban/májusban- mnem teljesen egyértelmű számomra, hogy mikor kell mennem:S. Azt mondta javulás biztos van, de a fűző és minden más is marad a régiben, csak más helyszínen. Felírtak egy új tornát, egy koncentráción és agyi összeszedettségen alapuló légzőgyakorlatokkal tarkított módszer ez. Hétfőn megyek először, kíváncsi leszek. Új helyre is megyek úszni, egy gyógytornász hölgyhöz, úgyhogy  most új irányba indultunk el.
 A gyógytornásszal beszéltünk, közölte, h. túl nagy javulást már ne várjak, hisz szinte teljesen becsontosodtam... ez volt a kegyelemdöfés, milyen már hogy egy csontkovács,és egy orvos azt mondja, h küzdjek, harcoljak mert még javulhat egy gyógytornász meg megállapítja, h. ez már ilyen... nem látom benne a rációt...:( Nem baj, én akkor sem adom fel, küzdök, és a munkának meg kell hoznia a gyümölcsét! Optimizmus...
 
 A másik mostanában a suliban sem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretném, ez nem jelent nagy lerontást csak egy két négyest, tudom hogy ezért a legtöbben kiátkoznak, hogy az nagyon jó jegy, de nem nekem... én maximalistának születtem, és ebből nem tudok leadni.. megteszek mindent, de van hogy nem úgy sikerül, ahogy én szeretném és ezt nem értem miért van így. A világ rendje az lenne, hogy aki letesz az asztalra, az mint a mesében a királyfi elnyeri mélt jutalmát... a valóság picit más. Nem akarok, de fel kell nőni... előbb-utóbb muszáj lesz, de aki vagyok, azt akkor sem adom fel. 
Elég a negatívkodásból, nem lesz több ilyen bejegyzés... 

12:55 | dreamergirl

Bemutatkozás
ezt a szöveget helyettesítsd be a bemutatkozásoddal!