Mostmár tényleg rohamléptekkel közeleg a karácsony, de még mindig nincs meg az a hangulat, aminek át kellene járnia a lelkemet így karácsony előtt. Akiket szeretek, azokkal egész évben sok időt töltök együtt,így ez alól a december sem kivétel... Az ajándékok egyelőre agyalás tárgyát képezik, mert az ember nem akar sablon ajándékot venni, valami személyes, szívhezszóló ajándékot szeretnék venni a szeretteimnek, ami jellemző rájuk és rám is, hisz ez csak nekik szól tőlem. Recepteket nézegettünk Anyummal egyik kedves ismerősömnek, úgyhogy ez is már egy kis előrelépést jelentett a karácsonyi hangulat felé...
Ma pedig Luca napja van. Lehet, h. ez butaságnak tűnik, de a magyar néphagyományok közül talán ezt szeretem a legjobban. Idén is csinálok cédulázást, az biztos...addig gyerek, amíg játszik, tudom! ;)
Ő pedig az én kis Mikulás ajándékom, az a kis boszorka /ahogy osztályfőnök hív újabban:))/ mellette pedig én lennék.